Könyvhét után furcsán csendesnek tűnik a világ. Nem slisszolunk el két ember között, hogy minél előbb eljussunk a standhoz, nem hallatszik hangos zene és beszélgetés színpadokról, nem csípünk el könyveket méltató félszavakat. Mintha elcsendesült volna a város.
Nézegetem az időjós oldalakat, mint ilyenkor mindig, és azt látom, hogy csak vasárnapra ígérnek csapadékot, akkor is 1 mm-t. Hitetlenkedve bámulom a képet. Van Könyvhét eső nélkül?
Újra volt Könyvfesztivál, a legkedvesebb könyves eseményem! Idén volt minden, hóesés, kolbászszag, dedikálás, munka, beszélgetések. Következzen az élménybeszámoló.
Az egész úgy indult, hogy én már évek óta nem vettem szaloncukrot. Persze, ettem itt-ott, azért az ember karácsonykor ritkán záródik be a saját, szaloncukortalan otthonába, de magamtól, itthonra már nagyon régen nem vettem. És ez így rendben is volt. De aztán…
Be kellett látnom, hogy kissé megváltoztak az olvasási szokásaim. Meg a film- és sorozatnézési szokásaim is. Úgyhogy úgy döntöttem, ideje szembenézni azzal, hogy mitől olyan jó műfaj a thriller…
Valószínűleg sokan tudják rólam, hogy életem íráshoz kapcsolódó szakaszainak egyikében Harry Potter fanficeket írtam – és ebből logikusan következik, hogy eléggé szerethetem a Harry Potter világát. Ebből meg az következne logikusan, hogy foglalkoztat a Harry Potter and the Cursed Child. Hát……
