Korábban írtam már a „sötét” fanfices múltamról, azaz arról, hogy a középiskolás novellák és kisregények(nek tekintett 30 oldalas művek) után egyetemista koromban Harry Potter fanfictionökkel tértem vissza az íráshoz, fejlesztettem saját magamat, szereztem sok-sok szuper olvasónak köszönhetően…
Pár bejegyzésben írtam már arról, hogy fanfiction-írós háttérrel ültem neki megírni az első regénye(i)met, és ez a háttér bizony nagy írásgyakorlatot adott nekem. Mivel a fanfiction egy helyes kis szürkezónás műfaj, ami, ha nem tiltott (azaz egy író nem tiltja konkrétan meg) és nem kapsz érte…
A Moly.hu 2018 során vezette be az „Olvastál ma már eleget?” szubjektív olvasás-mérőt, amiben az tetszik, hogy neked magadnak kell pipálgatni, amennyiben úgy érzed, „eleget” olvastál. Több helyen meséltem már arról, hogy én ezt mérőszámot arra használom, hogy kövessem, hány napon olvastam…
Bologna – ez nemcsak egy város, hanem egy fogalom is a (gyerek)könyves szakmában, ugyanis a hatvanas évek óta kerül itt minden évben megrendezésre egy nemzetközi könyvvásár, ami gyerekkönyvekre fókuszál. Idén én is arra jártam a Könyvmolyképző Kiadó munkatársaként.
Mi is az a könyves meglepetésdoboz? Egy csomag, benne egy (néha két) könyv, valamint pár hozzá kapcsolódó ajándék. Ettől könyves. A megrendelő csak a témáját ismeri, de a konkrét tartalmát nem. Ettől meglepetés. Most pedig következzen az okos lány meséje, aki meg is lepődött és nem is.
Tavaly készítettem egy kis összegzést az elolvasott könyveimről. Idén végig éreztem, hogy a nem-munka olvasások száma nem lett túl magas, de amikor Spirit Bliss felkért, hogy ajánljak a könyves blogjára olvasmányt, és elkezdtem végignézni a műveket, végképp rádöbbentem, hogy rosszul állunk. Szóval…
