... és van, aki majd ír...

Róbert Katalin blogja

Én már eleget beszéltem új évig… – avagy beszámoló a Csillagszóró Könyvkarácsonyról

Idén a szokottnál egy héttel később, a karácsonyi hajrában tartottuk a Könyvmolyképző Kiadó most már hagyományos, kétnapos karácsonyi eseményét, ahol a könyveké, az olvasóké és az íróké a fűszerep. Megint megszálltuk a Nyugati téri Alexandra kávézóját és Pódiumát, hogy könyvekről és írásról beszélgessünk.

Szombaton 10:30-kor két idei elsőkönyvesünket ültettük ki, hogy nyissák meg a napot – én kérdezgettem őket a regényeikről, ők pedig vitézül helytálltak, pedig tudom, hogy izgatottak és fáradtak voltak. Amira Stone sorozatnyitó regénye, a Kitaszítottak négy nézőpontban meséli el két fiú és két lány történetét, és egy olyan birodalomba repíti az olvasót, ahol hatalmas szakadék tátong (szinte szó szerint) az uralkodók és az egykori lázadók leszármazottai szerint. Ellenségeskedésből szövetségek születnek, és kinek-kinek szembe kell néznie a kötelességével és a sorsával. Hercz Júlia Arany és Ónix című regénye a 19. századi Angliába repít minket, de egy olyan Angliába, ahol nemcsak emberek, hanem különleges lények is élnek. Hősnője, Asarella kényszerű egyességet – és látszatházasságot – köt egy külvilágival, csakhogy ami csupán látszatnak indul, egyre komolyabbá válik…

bejegyzes072_1_1.jpg

A beszélgetés után volt egy szusszanásnyi (értsd, kávényi) időm, ami közben azért beszélgettem Okváth Annával és Szöllösi Kristóffal egy keveset, akik a kávézóban dedikáltak, utána viszont elindult a megállás nélkül beszéd, beszéd, beszéd… Ugyanis 13:30-tól mutattuk be a Lélekfény-sorozat első részét, a Keresd az igazit!. Ezúttal Kozma Réka, a kötet szerkesztője kérdezett a történet születéséről, fantasy írásról, a világban felbukkanó kelta elemekről (tagadtam, hogy lennének), a lelki társak általam elképzelt megközelítéséről. És persze rókákról. Vagy lehet, hogy rókákról a közönség kérdezett…? Meglátjuk milyen rókákra lehet számítani a következő kötetben…

Mézeskaláccsal, könyvjelzőkkel és társjegy-tetkókkal felszerelkezve mentem le dedikálni a földszintre. Sajnos nem volt sok időm, hiszen a 14:30-as beszélgetések is jelenésem volt, de azért nagyon örülök, hogy sok olvasóval tudtam találkozni (és lett elég tetkó, amit kioszthattam!), szuper volt látni mindenkit. Utána visszaosontam a beszélgetésre. A Gyöngyfüzér antológia egy olyan kötet, amibe Katona Ildikó kiadóvezető kérésére írtak a kiadó szerzői már megjelent regényeikhez illeszkedő novellákat. A feladat az volt, hogy visszaadjuk a hangulatot és elkerüljük a spoilereket – ez pedig szép kihívás. Én a Lélekfény-sorozathoz készítettem történetet, az Ugrás az ismeretlenbe egy pici betekintő Kellán fejébe.

bejegyzes072_2_1.jpg

Az ilyen eseményeken író és moderátor is sokszor vagyok, de emellett ilyenkor van arra is lehetőség, hogy íróiskolai hallgatókkal találkozzunk, úgyhogy általában kihasználjuk erre is a helyzetet. Így aztán 15:30-tól bevettük magunkat a galérián a kávéházba a Párbeszéd kurzus hallgatóival, illetve Kozma Réka és a Szövegboncnok, Leírás és Young Adult kurus hallgatóinak legmerészebbik (és karácsony előtt elszabadulni képes) hallgatói is jöttek. Beszélgettünk kurzusokról, legnehezebb feladatokról, novellákról. Míg Varga Bea nem figyelmeztetett minket, hogy kezdődik az Aranymosás Irodalmi Klub.

17:30-tól pedig jött az Irodalmi Klub novellapályázat-eredményhirdetéssel és novellákról, írástechnikáról beszélgetéssel, valamint a végzett hallgatóknak járó oklevelek ünnepélyes átadásával. Nagyon szépek lettek az oklevelek, szuper érzés volt átadni őket olyanoknak, akikkel dolgoztunk együtt az Írástudó Íróiskola kurzusain. 19:30-kor kicsit megfáradva indultunk haza, és még csak szombat este volt.

Vasárnap 11:30-tól beszélgettem négy meseíróval, a téma a szórakoztató információátadás volt. Ecsédi Orsolya Kell egy csapat sorozatában ismert versek sorai keverednek bele hihetetlenül szórakoztatóan a történetbe. Lovranits Júlia Villő új sorozatában Budapest rejtett természeti szépsége jelenik meg, izgalmas (és bári számára elérhető) helyszínekkel, madarakról, növényekről szóló titkokkal. Kántor Kata Nózi nyomoz sorozatának már hatodik kötete jelent meg, amiben a gyerekek egy nyomozókutya kalandjain keresztül ismerhetik meg a rendőrség munkáját. Tóth Eszter meséje az Ízek Birodalmába vezet, és a különböző nemszeretem ételek ízeit mutatja meg a kisgyerekeknek kalandok és játék közepette.

 bejegyzes072_3_1.jpg

Ezután barátokkal, íróiskolai hallgatókkal és szerzőkkel beszélgettünk számolatlan mennyiségű kávé mellett (meg életmentő Padthai tészta mellett…), Eszes Ritával alkalmat találtunk a közös fotózkodásra, Istók Annával (akinek nagyon szép Arany Pöttyös regénye jelent meg, őszinte történet az emberek önzéséről, amivel fájdalmat tudnak okozni egymásnak és maguknak is) pár szót tudtunk váltani, Benina és Ashley Carrigan izgalmas (és szexi) új köteteinek bemutatójába is belehallgattam.

Az én utolsó szereplésem ezután következett: 16:30-kor bemutattuk a Vágyom rád antológiát. A kötet novelláit László Maya illusztrálta, részben ő mesélt tehát a novellákról Kozma Réka szerkesztő kérdéseire felelve, részben a jelenlévő írók mondtak pár szót. Eddigre már picit fáradtan foglaltam össze a Szemed virága, a virágárusos LMBT novellám tartalmát. (De nem annyira fáradtan, mint Eszes Rita, de erről kérdezzétek őt…)

Nagyon húzós volt ez a két nap, de nemcsak a kávék töltöttek fel energiával, hanem a beszélgetések, találkozások is. Most már jöhet a karácsony, de azt nem vállalom, hogy bárkivel is képes leszek beszélgetni (hangom se maradt sok…) :D

A bejegyzés trackback címe:

https://robertkatalin.blog.hu/api/trackback/id/tr5815363518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Mottó

„Kézirat soha nem ég el”
– Mihail Bulgakov

Róbert Katalin

bemutatkozo_kep2019_eleje.jpg

Kisgyerek koromban már szerettem történeteket írni. Felnőttként pedig szövegekkel foglalkozom munka közben és pihenésként is. (Túl) sok kávét iszom, van bennem egy nehezen megzabolázható sorozatfüggő, szeretek fotózni, sportolok és két macskám állandóan belopja magát a műveimbe.

 

Kövess a facebookon is!

Friss topikok

  • RóbertKatalin: @Édua84: Hát igen, az az igazság, hogy szándékosan nagyon ismert alapra építettem, sok van benne a... (2020.07.07. 08:43) Borítótervező pályázat
  • Judit_29: @RóbertKatalin: Nem disneys, ez egy teljesen saját feldolgozás saját dalokkal (Aladdin il musical)... (2020.03.14. 20:11) Jön az Egy új élmény
  • Wiharvész Anyó: Az 5 okról és a színészfiúkról le is maradtam fb. De most pótoltam (2018.07.05. 21:12) 6 hét a világ - beharangozó
  • RóbertKatalin: @Wiharvész Anyó: Hát igen, ez most kicsit lassan született meg, de csak megírtam a végére :) És kö... (2018.06.20. 07:54) Amikor jól esik
  • RóbertKatalin: @Wiharvész Anyó: Hát igen, pörgős volt az egész három nap. (Meg az a nap is pörgős volt, amikor ez... (2018.04.27. 08:21) Három nap könyvek között
süti beállítások módosítása