... és van, aki majd ír...

Róbert Katalin blogja

Írók kérdőíve

Engem K. A. Hikari kért fel a saját bejegyzése végén, hogy válaszoljam meg az Írók kérdőíve néven futó kérdezz-feleleket. Következzen 20 izgalmas kérdés (melyeket Horváth Kamilla indított) és még izgalmasabb válasz. Hajrá!

1. Milyen műfajban szoktál írni (novella, vers, regény, blog stb.)?
Prózát írok, sok novellát és egypercest, a nagyját gyakorlásként, illetve regényeket. Meg blogbejegyzéseket, mint ez. Jó, értem a kérdést. Régen blogoltam, könyv-, színház- és filmkritikákat írtam (egy időben kritikai portálokra is), de mostanában az egyperces, novella és regény vonal az erősebb.

2. Milyen zsánerekben és témákban szoktál írni?
Általában mai Magyarországon játszódó történetet írok, megjelenik benne a romantika és többnyire az önelfogadás, énkeresés, felnőtté válás is.
Talán izgi lenne egyszer krimit írni, és vannak urban fantasy, fantasy ötleteim is, de még fejlesztgetem a világépítési készségeimet, szóval ezekre egyelőre várni kell.

3. Mióta írsz?
Azt szoktam mondani, hogy amióta az eszemet tudom, és lényegében így is van. Átestem a lírával való próbálkozáson, mint valami gyerekbetegségen, írtam meséket, mert érthető módon gyerekként ez érdekelt, aztán jöttek novellák, regénykezdemények. Aztán volt egy szünet, és egyetemista koromban írtam fanficeket, majd kéziratokat. Most meg itt vagyok.

harom_konyv_egyutt.jpg

4. Van már kiadott/megjelent műved?
Három regényem jelent meg, a Nalávia titka című meseregény a Naphegy Kiadónál, s Szívből, színből, igazán és a Kezdjetek el élni! a Könyvmolyképző gondozásában. A következő regényt őszre várjuk.

5. Melyik volt a legelső írásod?
Egy mese (vagy valami bénácska vers arról, hogy első, Irina nevű macskám feldöntötte a karácsonyfát?). Több mese is rémlik a kezdetekből, egy olyan, ahol a Grimbusz elrabolja a király lányát, és valami Kékszakállú herceg hangulatú sztori kerekedik ki közöttük, meg olyanok, ahol mókusok keverednek kalandokba. Az első részben az erdőben, de a másodikban a városban. Ez így felelevenítve kezd egyre izgibbnek tűnni…

6. Miért írsz?
Mert muszáj. Mert ezek a történetek itt a fejemben zaklatnak, hogy leszek szíves papírra (képernyőre) vetni őket. És mindenki elhiheti nekem, hogy a le nem írt történetek agresszívek és károsak az egészségre. Sokkal jobban teszem, ha engedek nekik, és írok.

7. Hogyan találsz időt az írásra?
Mostanában nehezen. Kötetlen munkaidőben dolgozom (másfél állásban), ami király, mert azt jelenti, hogy bármikor és mindig dolgozom. Általában van egy elég szoros és szigorú beosztása a napjaimnak, munkával, sporttal, ebédszünettel… Na, ide kell beapplikálnom az írást. Többnyire este 9-től indul az a szakasz, amikor nekilátok. Ha nem csúsztam el a melóval, és nem kell akkor még dolgoznom…

nano04.jpg8. Mikor és hol szeretsz a legjobban írni?
Amikor végre van időm, ott, ahol éppen vagyok. Egyáltalán nincsenek szigorú megkötéseim ebben a kérdésben. Leggyakrabban nyilván a lakásomban írok az íróasztalomnál, de eléggé szeretek elvonulni internet nélküli, vidéki házakba. Általában a tulajdonosok is tudnak róla, hogy ott vagyok…

9. Mit szoktál enni vagy inni írás közben?
Konkrétan írás közben mindkét kezemet lefoglalja, hogy gépelek. Amúgy, mivel rengeteg vizet iszom, nyilván íráskor is itt áll egy üveg és egy pohár, és kortyolgatok. Meg nyilván szoktam kávézni, de ez nem az írással függ össze, hanem a vállalhatatlan kávéivás-függőségemmel. (Nem mondanám, hogy a kávétól vagy a koffeintől függök, mert akkor sincs semmi, ha nem iszom. Csak hát szeretem. És akkor meg miért ne innám?)

10. Van íráshoz használt dallistád?
Vannak dallistáim, amiket szoktam hallgatni, írás közben inkább, mint munka közben. Munka alatt maximum akusztikus zene szólhat, mert szerkesztés közben nagyon kell koncentrálnom mások szavaira, szóval olyankor az ember nem hallgat szöveges zenét. Írás közben csak a saját szavaimra kell koncentrálnom, olyankor bármi belefér. Ha nagyon fókuszálok, úgysem hallok semmit. És állítólag mulatságos képeket vágok. Ja, de ez nem tartozik a kérdéshez…

11. Mit gondol(nak) a családod/barátaid/szeretteid arról, hogy írsz?
Örülnek, büszkék, támogatnak. Mázlim van, mert úgy nőttem fel, hogy mindenki gépelt körülöttem. A szüleim társadalomtudósok, a nővérem dramaturg lett, a világon senkit se lep meg, hogy ülök a gép előtt, és írok. Az én világomban ez a normális.

12. Az alkotás melyik részét szereted a legjobban?
Amikor magával ragad a történet, eltűnik idő, tér és háttérzaj, és csak írom, írom, mert írnom kell. Jó, én szeretek kutatni a neten és szeretem javítani a kész művet, de szerintem semmi sem érhet fel az extázissal, amikor a szereplők életre kelnek, és mennek a maguk útján nekem csak gépelne kell, és minden kerek és jó.

13. Az alkotás melyik része jelenti számodra a legnagyobb kihívást?
Szerkeszteni néha nehéz. (Haha, amikor akasztják a hóhért.)
Megírni jó. Javítani magamtól és az előolvasók véleménye alapján is jó. Aztán a szerkesztő kihozza az emberből a lehető legtöbbet, és abban azért vannak nehéz pillanatok. (Meg könnyűek, jók, nagy rácsodálkozások, szuper végeredmények – szóval nem kell aggódni.)
Néha gondolok is rá munka közben, hogy engem most biztos utál a szerző. De muszáj a lehető legtöbbet kipréselnem a belőle és a kéziratából. Az enyémből és belőlem is muszáj másnak a lehető legtöbbet kipréselnie, na.

bejegyzes049_2.jpg14. Milyen eszközökkel és mire szoktál írni?
Laptop és Word az én örök barátaim. Emlékszem, hogy még 10 éve is simán megírtam egy nyaraláson teljes fejezeteket kézzel papírra. De aztán be kellett gépelni! Most már inkább nem nyaralok laptop nélkül…

15. Hogyan lépsz túl az írói válságon?
Hagyok neki időt. Nem kell az írói válságon túllépni, az írói válság szar, de meg kell élni. Nem hajt a tatár, nincs semmi, ha lassabban készülök el valamivel, nincs semmi ha ma nem írtam, ha egész héten nem írtam.
Írói válság létezik. Mindenki életében. Akárhány kötet után is. Lehet kedvetlenség, lehetnek kétségek, lehet ihlethiány, lehet testi-lelki fáradtság. A legrosszabb, amit tehetek, hogy erőltetem. Foglalkozom mással. Futok, megnézek egy filmet, ledarálok egy sorozatot, találkozom vagy csetelek barátokkal. Holnap is van nap.

16. Hogyan motiválod magad az írásra?
Sehogy? Ha nem vagyok motivált, nem írok. Az írás nem munka (haha, sajnos), ha éppen nincs kedvem, nem csinálom. Tadám, ilyen egyszerű.

17. Kik azok a szerzők, akik a legjobban inspirálnak téged íróként?
Szabó Magda.Vastagon aláhúzva. Szabó Magda hihetetlenül intelligens és széles látókörű, minden korosztálynak fantasztikusan írt, gyönyörűek a mondatai, el lehet veszni a szövegeiben. Ki ne akarna Szabó Magda lenni?
Egyébként sokszor az hat, akit éppen olvasok. Jó, mondjuk Jonathan Franzen még úgy is kiemelt, hogy csalódtam a legfrissebb regényében. Ennek ellenére a kortárs realista irodalom nagyja és pont.
És hát elég nehéz lenne nem említeni J. K. Rowlingot, hiszen az írói pályafutásom második szakasza Harry Potter fanficekkel kezdődött. Akkor derült ki, hogy én ezt akarom. Még mindig. Komolyan. Szóval azt hiszem, elég inspiráló az a személy, akinek több mint 1000 oldalnyit írtam a világában, és megtanultam közben teljes regényt végigvezetni, karaktereket fejleszteni és kitalálni, új valóságokat alakítani – és most itt tartok, majdnem-négy könyvvel. Meg amúgy nézzétek meg, Rowling hogyan adagol infókat, hogyan készít be dolgokat akár már az első kötetben, amire aztán később visszautal. Hát, le a kalappal!

18. Melyik könyvek inspirálnak téged legjobban íróként?
Öhm… a fenti szerzők könyvei? Jaj, meglepő, milyen nehéz ez a kérdés. Például szeretek krimiket és pszichothrillereket olvasni, és nézni, hogyan adagolják az információt. Vagy nagy világteremtők fantasyjeit olvasni, és nézni, hogyan alkotják meg a világukat. De szeretem a realista műveket is, látni, mennyire kegyetlenül őszinte lehet az ember.
Ha lehet, minden könyvben akarok találni valamit, ami hozzám ad íróként. Ha nem így történik, kegyetlenül félbehagyom a könyveket. Kinek van ideje szarokat olvasni?

bejegyzes049.jpg19. Mi a legjobb írói tanács, amit valaha kaptál?
Még mindig a Kisasszonyok című, Louisa May Alcott regényből készült filmre mutogatok, mert ott találkoztam (igen ifjan) először azzal a gondolattal, hogy írjunk arról, amit ismerünk. És azóta is olyan ez nekem, mint egy ökölszabály.
Amit kiegészítettem azzal, hogy ismerjem meg azt, amiről írok.
Mert, ha csak arról írnék, ami az én világom, hamar baromi unalmassá válnék. De ha elvégzem a házi feladatomat, és létező dolgok esetében kutatok, kitalált világ esetében alaposan kitalálom, azaz megismerem, amiről írnék, máris működik és érvényes az eredeti szabály.

20. Milyen céljaid vannak idén az írással kapcsolatban?
Egy új kézirat. Ilyen könnyed és egyszerű célt adtam magamnak év végéig.
El is kezdtem miatta a júliusi NaNoWriMo-t, hogy haladjak vele. Ma kábé ez a bejegyzés lesz, amit írok rá… Hát… szerencsére még csak 3-a van. 

Köszönöm a kérdéseket, Hikari, jó volt megválaszolni őket! :)

Mások is meséltek:
Bartos Zsuzsa
K. A. Hikari
On Sai
Pusztai Andrea
Sütő Fanni
Spirit Bliss
Szaszkó Gabriella

A bejegyzés trackback címe:

https://robertkatalin.blog.hu/api/trackback/id/tr8012639475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Wiharvész Anyó 2017.07.05. 22:23:04

2. Nagyon-nagyon kíváncsi lennék egy krimire a Te stílusodban.
8. „Általában a tulajdonosok is tudnak róla, hogy ott vagyok…” ezeket a kis megjegyzéseket szeretem az írásaidban
12. Lázár Ervinnek van egy ilyen írása, hogy a mesefigurák ott ülnek a lakásában és zaklatják, hogy írjon róluk. Gyakran jut ez eszembe az írásról/írókról merengve.
15. Sokkal jobban csinálod. Basszus, én meg takarítok az alkotói válságban...
18. Olvastam pár világteremtő fic-edet. Remekek. Van olyan dolog amiről eltudod mondani, hogy na, ezt ebből a műből tanultam?
(19. Mintha ez elhangzana az „Anne Shirley e-vel” történetben is. Nem ugrik be mi az eredeti címe.)

RóbertKatalin · http://robertkatalin.blog.hu/ 2017.07.05. 22:49:57

@Wiharvész Anyó:
Hát, egyszer talán eljön a krimi ideje is :)

:D Teljesen hihető, hogy nem csak engem zaklatnak a megírásra váró szereplők, hanem Lázár Ervint is ;) Meg egy csomó írót még :)

De jó lenne, ha takarítanék, amikor válságolok! Szép tisztaság és rend lenne... :DDD

Azért fanficnél a világteremtés kicsit más, mert vissza lehet nyúlni ismert alapokhoz...
Szerintem nem tudok rámutatni, hogy ezt innen vagy onnan vettem, de vannak könyvek, ahol szerintem nagyon jól adagolják az infót, és vannak olyanok, amik kicsit elbuktak.

Biztos nem csak a Kisasszonyokban kerül elő ez, hogy írj arról, amit ismersz, de számomra annyira összekapcsolódik ez a gyerekkorommal és a Kisasszonyokkal, hogy oda kötöm :)

Mottó

„Kézirat soha nem ég el”
– Mihail Bulgakov

Róbert Katalin

bemutatkozo_kep2019_eleje.jpg

Kisgyerek koromban már szerettem történeteket írni. Felnőttként pedig szövegekkel foglalkozom munka közben és pihenésként is. (Túl) sok kávét iszom, van bennem egy nehezen megzabolázható sorozatfüggő, szeretek fotózni, sportolok és két macskám állandóan belopja magát a műveimbe.

 

Kövess a facebookon is!

Friss topikok

  • RóbertKatalin: @Édua84: Hát igen, az az igazság, hogy szándékosan nagyon ismert alapra építettem, sok van benne a... (2020.07.07. 08:43) Borítótervező pályázat
  • Judit_29: @RóbertKatalin: Nem disneys, ez egy teljesen saját feldolgozás saját dalokkal (Aladdin il musical)... (2020.03.14. 20:11) Jön az Egy új élmény
  • Wiharvész Anyó: Az 5 okról és a színészfiúkról le is maradtam fb. De most pótoltam (2018.07.05. 21:12) 6 hét a világ - beharangozó
  • RóbertKatalin: @Wiharvész Anyó: Hát igen, ez most kicsit lassan született meg, de csak megírtam a végére :) És kö... (2018.06.20. 07:54) Amikor jól esik
  • RóbertKatalin: @Wiharvész Anyó: Hát igen, pörgős volt az egész három nap. (Meg az a nap is pörgős volt, amikor ez... (2018.04.27. 08:21) Három nap könyvek között
süti beállítások módosítása