November 24-én könyvbemutató beszélgetés, 27-én hivatalos megjelenés, azaz jön a 6 hét a világ. Én viszont még hozok egy blogbejegyzést a regény kapcsán, ezúttal is 6 dolgot szedtem össze, most az evésen lesz a fókusz.
Nelli szereti az édességeket – sőt, lássuk be, kicsit hajlamos a stresszevésre is –, így aztán úgy alakult, hogy a regény során több édesség is kap kisebb-nagyobb szerepet. Azt hiszem, emiatt elnézést kell kérnem olyan emberektől, akik hajlamosak kedvet kapni a regényben a elmajszolt pizzához, sütihez. (Én ilyen vagyok, most magamból indulok ki.)
Lássuk, miket eszünk majd olvasás közben!
1, palacsinta (nutellás, de van túrós is)
A palacsinta nem egyszerűen csak egy édesség, amit a szereplők esznek, hanem nagyon fontos szerepe van a regényben. Nelli és K.M. közös múltjában ugyanis van egy este, amikor a palacsinta színre lépett – és amit Nelli határozottan szeretne majd felidézni. Meglátjuk, mekkora sikerrel.
2, túró rudi
Ez viszont kifejezetten a stressz evés része, olyan időszakokban jelenik meg, amikor Nelli feszült, sok dolga lenne, viszont elakad, akkor szívesen elmajszol egy(-két-három) túró rudit. Mondjuk, én eléggé átérzem ezt a dolgot, mert én is odáig vagyok a túró rudiért. (És túrós, szóval tök egészséges… ;) )
3, Sacher-torta
Az úgy volt, hogy van a lakásom közelében egy cukrászda. Valahonnan rendelik a Sacher-tortát (mert egy másik kávézónak is ugyanolyan van – vagy a másik kávézó rendeli tőlük?), de az biztos, hogy ott nagyon-nagyon finom. Mandulás alappal, kellően csokisan. Na, ennek a tortának a tiszteletére a színházi büfében nagyon finom a Sacher (bár Nelli főleg a lekvárját dicséri).
4, brownie
A brownie-sütés egy hagyomány Nelli és két régi barátnője, Ancsa és Tamara számára. A gimnázium alatt minden szeptember elején (augusztus végén) összegyűltek, és azzal köszöntötték az új tanévet, hogy együtt nekiláttak sütni. Meg a konyhát összekenni. Az elmúlt években a hagyomány megkopott, de most felelevenítik…
5, isler
Az isler egy beszélgetés részeként kerül bele a regénybe. Nelli és még valaki (majd meglátjátok) nekivág a budapesti estének, kutyát sétáltatnak, islert esznek és nagyon is őszintén beszélnek egymással. Az egyik kedvenc jelenetem ez.
6, kakaós csiga
Jó, itt most elárulok egy titkot: Nelli és a nagymamája kakaós csigát süt az egyik jelenetben, de mi csak a tészta dagasztását látjuk, szóval hogy ebből kakaós csiga lesz (és nem kuglóf, mondjuk), azt csak itt, most, a blogomon árulom el. Amúgy nagyon szeretem azt a jelenetet is, mert jó érzés volt Nelli nagymamáját szerepeltetni. Egyébként én is szoktam így kelt tésztát gyúrni.
Hát, nem lepődnék meg, ha hatnál többféle édesség bukkanna fel a regényben, de én ennyit ígértem – és ezeknek van fontosabb szerepe, vagy izgalmas, hogyan kerültek a regénybe. Hogy pontosan miket mond Nelli nagymamája és kivel történik az isler-evős kutyasétáltatás, azt hamarosan mindenki megtudhatja.
A könyvet november 24-én (szombat) mutatjuk be 11 órától, az Alexandra Pódiumon (Nyugati téri, nagy Alexandra legfelső emelete), a hivatalos megjelenés november 27. (de szombaton meg lehet majd venni). Gyere el te is!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
