... és van, aki majd ír...

Róbert Katalin blogja

Igazán megjelent

Remélem, nem lesz olyan pillanat, amikor már megszokott rutinná válik a könyvbemutató, mert olyan jó ez az andrenalin-löket, a hetek óta tartó készülődés, az izgalom és aztán az élmény, hogy szeretném sokáig megőrizni.

Szóval szombaton megjelent a Szívből, színből, igazán. Mire odaértem negyed tizenegy felé a Trafóba, már gyülekezett az érdeklődő tömeg, amit nagyon jó érzés volt látni. A bemutatót megelőző hetek sok készülődéssel teltek, így nem volt idő izgulni – és mivel van is rutinom a könyvbemutatókban (igaz, nem szerzőként, hanem szervezőként), volt időm arra, hogy végiggondoljam, milyen bakikra kerülhet sor, és előre szembenézzek minddel. Úgyhogy negyed tizenegyig nem izgultam.

Sziszi_Konyvek.jpgPersze akkor viszont elérkezett az a pillanat, amikor az ember szíve hevesen dobog, de közben csak vigyorogni tud mindenkire, és majd kiugrik a bőréből, amikor először látja fizikai valójában a könyvet. Tudtam, hogy hol lesz dombornyomott, a borító melyik részére kerül lakk, és persze, ezen a borítón rengeteget dolgoztunk Kóta Viktóriával, szóval már nagyon sokszor elképzeltem. De nyilván a pillanat, amikor az ember a kezébe veszi, végigsimítja, megnézi a tördelést, beleolvas egy random helyen, semmilyen képzelgéssel nem helyettesíthető. Örömmel állapítottam meg, hogy ez nem változott a Nalávia titka óta.

Mivel Okváth Annával együtt a délelőtt első felében kerültem sorra, nem kellett izgatottan várakoznom. Éppen csak arra jutott időm, hogy köszöntsem a megjelent családtagokat és barátokat, aztán menni is kellett ki a „színpadra”. Varga Bea kérdezett minket a könyvről, a témáról, írói szokásokról, arról, hogy ki ismerhet esetleg magára a lapokat forgatva (elárulom: egy-egy mondat erejéig sokan, de teljes egészében senki). Odakint ülve már eltűnt az izgalom, és maradt csak a beszélgetés kellemes élménye.

Utána következett a dedikálás. Erre készültem egy könyvjelzővel, amiből azok kaptak, akik itt helyben vették meg a könyvet – de jut azoknak is, akik majd még jönnek, hogy későbbi dedikálásokon találkozzanak velem. A könyvjelzőt is Kóta Viki tervezte, és én nagyon szeretem, ahogy a borító jelképei finoman de mégsem ismétlően visszaköszönnek rajta.

Sziszi_dedikalas.jpg
bogres2_1.jpgA kifejezetten hosszú dedikálás után – ez is nagyon jó élmény, találkozni érdeklődő olvasókkal, csak azt sajnálom, hogy nincs idő hosszabban beszélgetni mindenkivel – jött a délelőtt második felvonása, a Vörös Pöttyös könyvek bemutatója. Meghallgattam Kae Westa, Laura Arkanian és Tavi Kata beszélgetését – őket is Varga Bea kérdezte. Jó volt látni, hogy a korábbi izgalom ellenére Kae és Laura milyen profi és szórakoztató.

Nehezen szakadtam el a Trafóból. Dedikáltattam én is a lányokkal, beszélgettem még barátokkal, és utána került csak sorra a családom, akik türelmesen megvárták, amíg végeztem, és ezután dedikáltatták velem a saját köteteiket. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen nap után az ember még sokáig pörög. Este tehát ünnepeltünk, és kaptam egy szuper bögrét Vikitől. A könyv pedig a tervek szerint a jövő héten boltokba kerül, és van, aki éppen most is üldögél otthon vagy a buszon, és olvassa. Nagyon izgalmas!

Örülök, hogy szombaton találkozhattam veletek.

A bejegyzés trackback címe:

https://robertkatalin.blog.hu/api/trackback/id/tr436946677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Mottó

„Kézirat soha nem ég el”
– Mihail Bulgakov

Róbert Katalin

bemutatkozo_kep2019_eleje.jpg

Kisgyerek koromban már szerettem történeteket írni. Felnőttként pedig szövegekkel foglalkozom munka közben és pihenésként is. (Túl) sok kávét iszom, van bennem egy nehezen megzabolázható sorozatfüggő, szeretek fotózni, sportolok és két macskám állandóan belopja magát a műveimbe.

 

Kövess a facebookon is!

Friss topikok

  • RóbertKatalin: @Édua84: Hát igen, az az igazság, hogy szándékosan nagyon ismert alapra építettem, sok van benne a... (2020.07.07. 08:43) Borítótervező pályázat
  • Judit_29: @RóbertKatalin: Nem disneys, ez egy teljesen saját feldolgozás saját dalokkal (Aladdin il musical)... (2020.03.14. 20:11) Jön az Egy új élmény
  • Wiharvész Anyó: Az 5 okról és a színészfiúkról le is maradtam fb. De most pótoltam (2018.07.05. 21:12) 6 hét a világ - beharangozó
  • RóbertKatalin: @Wiharvész Anyó: Hát igen, ez most kicsit lassan született meg, de csak megírtam a végére :) És kö... (2018.06.20. 07:54) Amikor jól esik
  • RóbertKatalin: @Wiharvész Anyó: Hát igen, pörgős volt az egész három nap. (Meg az a nap is pörgős volt, amikor ez... (2018.04.27. 08:21) Három nap könyvek között
süti beállítások módosítása